A városi tájak bonyolult szövevényében és a vidéki ösvények csendes bájában a liperi utcai lámpák szerényen állnak, mint rendíthetetlen őrszemek. Évszakról évszakra elkötelezettek maradnak, soha nem tévednek kötelességükben. A színpadi reflektorok harsány vonzereje vagy a neonfények káprázatos, sokszínű csillogása nélkül, szerény ragyogásukkal a melegségről és a társaságról mesélnek.
Gyerekkoromban a liperi utcai lámpák voltak a megnyugtató jelzőfények a késő esti visszatéréskor. Nyári estéken a szabadban játszottunk a barátainkkal, és gyakran elvesztettük az időérzékünket. Ahogy a holdfény elvarázsolta és a környezet elsötétült, egyfajta nyugtalanság telepedett ránk. De abban a pillanatban, amikor megpillantottuk azt a meleg, sárga utcai lámpát a távolban, nyugalom áradt szét bennünk. Fényglóriája olyan volt, mint egy anya meleg ölelése, amely biztonságosan hazavezetett minket. A fény alatt ugráltunk és szökdécseltünk, árnyékaink hosszúra nyúltak, gyermekkorunk legszebb sziluettjeit alkotva.
Ahogy felnövünk, a liperi utcai lámpák néma tanúivá válnak küzdelmünk útjának. Miután késő éjszakába nyúlóan túlóráztunk, egyedül sétáltunk a kihalt utcákon, a város leveti a nappali nyüzsgést és sürgést, csak a csendet és a sötétséget hagyva maga után. Ilyenkor a liperi utcai lámpák lágy, mégis határozott fényt árasztanak, eloszlatva előttünk a sötétséget és megnyugtatva fáradt lelkünket. Tanúi voltak minden álmok utáni küzdelemnek, minden sietős lépésnek, és a jövőbe vetett remény és zavarodottság minden pillanatának. Ezekben a nehéz időkben a liperi utcai lámpák kísérnek minket csendben, erőt adva nekünk, hogy higgyünk abban, hogy amíg reménykedünk és továbbmegyünk, addig elfogadjuk a hajnalt.
Nap mint nap a liperi utcai lámpák csendben adnak, anélkül, hogy bármit is kérnének cserébe. Halvány, de tartós fényükkel megvilágítják a gyalogosok útját és vezetik a járműveket, csökkentve a balesetek előfordulását. Sem a szél és az eső keresztségétől, sem a szélsőséges hideg és meleg próbáitól nem félnek. Mindig megállják a helyüket, és halvány fényeik összefutva teremtik meg a város és a vidék éjszakai megvilágítását.
A liperi utcai lámpák olyanok, mint életünkben az elfeledett hősök. Látszólag hétköznapiak, mégis nélkülözhetetlen erővel bírnak. Arra tanítanak minket, hogy még ha gyenge is a fényünk, törekednünk kell arra, hogy mások számára is bevilágítsuk az utat. Még ha nincs is taps, ragaszkodjunk a helyünkhöz, és csendben járuljunk hozzá. Legközelebb, amikor éjszakai úton sétálsz, lassíts le, és szánj egy pillanatot arra, hogy észrevedd ezeket a csendesen világító utcai lámpákat. Engedd, hogy melegségük és erejük megérintse a szívedet.
Közzététel ideje: 2025. május 16.
